Azt hiszem, hogy a halál előtti pillanatokban győződhetünk meg leginkább arról, hogy a Földön kívül nincsen értelmes élet. Aki képes kérni mástól a halált, belátja, hogy a testi léte elviselhetetlen, és azt is tudja, hogy ez a test csakis ezen a bolygón létezhet, tehát a benne keletkezett öntudat is csak és kizárólag itt jöhetett létre.
Aki meg képes másnak megadni a halált, az sejti, hogy éppen azért vagyunk emberek, mert lehetőségünk van erre. Tudja ő is, hogy a Nap minden egyes részecskéje kellett ehhez a pillanathoz. Valahogy sejtem, hogy ez annyira bonyolult dolog, hogy máshol nem jöhet össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése